Posts Tagged With: Thai nyelv

Határozószók – กริยาวิเศษณ์


Határozószók – กริยาวิเศษณ์ gá_ ri! já- vi! szeht_

pl.:

Néha én könyvet olvasok
I read a book sometimes
ฉัน อ่าน หนังสือ บาง ครั้ง – csán án náng-sző báng kráng
Soha nem fogok dohányozni.
I will never smoke
ฉัน จะ ไม่ สูบบุหรี่ – csán cstyà mâi szup bu rí
Egyedül vagy ?
Are you alone?
อยู่ คนเดียว หรือเปล่า – jú kon dijao rü bplào

IDŐRE UTALÓ HATÁROZÓSZÓK กริยาวิเศษณ์ เวลา – gà-rí-yaa wí-sàyt way-laa
tegnap  yesterday เมื่อวาน – müa ván
ma  today วันนี้ – ván ní
holnap  tomorrow วันพรุ่ง นี้ – ván prûng ní
most  now เดี๋ยวนี้ , ตอนนี้ – diao ní , dton ní
akkor  then เมื่อนั้น , ตอนนั้น , แล้วจึง – müa nán , dton nán , leo cstyáng
később  later ต่อมา , หลังจากนั้น , ระยะหลัง – dtòr má , lăng jàak nán , rá-yá lăng
ma éjjel  tonight คืนนี้ – kün ní
most rögtön  right now ตอนนี้ , ขณะนี้ – dton ní , kà-nà ní
múlt éjjel  last night เมื่อคืน – müa kün
ezen a reggelen  this morning เช้านี้ – cháo ní
következő héten  next week สัปดาห์ ถัด ไป , อาทิตย์ หน้า – sàp-daa tàt bpai , aa-tít ná
már, immáron  already แล้ว , เรียบร้อย แล้ว – leo , rîap roi leo
nemrég, utóbbi időben  recently เมื่อไม่นานมานี้ – müa mâi nán  ní
újabban, nemrég  lately เมื่อ เร็วๆ นี้ – müa réo ní
hamarosan  soon ในไม่ช้า , เร็วๆ นี้ – nái mâi cháa , réo ní
rögtön, azonnal  immediately ในทันทีทันใด , เดี๋ยวนี้ , โดย ด่วย – nái tan tí tan dai , dĭeow ní , doi duái
még mindig  still ยังคง jáng kong
még  yet ยัง – jáng
előtt, előtt – ago มา แล้ว , แต่ก่อน – má leo , dtàe gòn

HELYRE UTALÓ HATÁROZÓSZÓK กริยาวิเศษณ์ ของ สถานที่ – gà-rí-yaa wí-sàyt kŏng szà-tán tí
itt – here ที่นี่ – tí ní
ott – there ที่นั่น – tí nân
amott – over there ตรง นู่น , ที่นู่น – dtrong nón , tí nón
mindenütt, mindenfelé – everywhere ทุกที่ – túk tí
bárhol, akárhol, valahol – anywhere ทุกแห่ง , ที่ไหน ก็ตาม – túk hàeng , tí năi gôr dtám
sehol – nowhere ไม่มี ที่ไหน เลย – mâi mí tí năi löj
otthon – home บ้าน – bán
tova, messze – away ออกห่าง , ไม่อยู่ – òk háng , mâi jú
kinn, ki – out ออก , ข้างนอก , พ้นสมัย – òk , káng nôk , pón sà-măi

VÁLTAKOZÓ HATÁROZÓK กริยาวิเศษณ์ ความถี่ – gà-rí-yaa wí-sàyt kwaam tí
mindig – always เสมอ – szá-mőr
gyakran – frequently บ่อยๆ – bòi bòi
általában – usually มักจะ – mák cstyà
időnként – sometimes บางครั้ง – báng kráng
alkalmilag, néha – occasionally บางครั้งบางคราว – báng kráng báng kráo
ritkán – seldom ไม่ค่อย จะ – mâi koi cstyá
kivételesen – rarely นานๆ – nán nán
soha – never ไม่เคย – mâi köj

…..

MÓDHATÁROZÓSZÓK กริยาวิเศษณ์ ของ ลักษณะ – gà-rí-yaa wí-sàyt kŏng lák-sà-nà
nagyon – very มาก – mák
egészen, teljesen – quite ทีเดียว – tí dijao
csinos, szép – pretty น่ารัก – ná rák
igazán, valóban – really จริงๆ – cstying cstying
gyorsan – fast รวดเร็ว – rûat réo
jól, kiválóan – well ดี – dí 
nehezen – hard หนัก , แข็ง – nàk , kăeng
sürgősen – quickly อย่างรวดเร็ว – jáng rûat réo
lassan – slowly ช้า – chá
óvatosan – carefully รอบคอบ – rôp-kôp
nehézkesen – hardly แทบจะ ไม่ – tâep cstyà mâi
hiányosan, alig – barely เพิ่งจะ – püng cstyà
főleg, leginkább – mostly ส่วนใหญ่ – szùán yài
csaknem, majdnem – almost เกือบจะ – güp cstyà
feltétlenül – absolutely อย่าง แน่นอน – jáng nâe non
együtt – together ด้วยกัน – duai gán
egyedül – alone ลำพัง – lám-páng
Categories: A thai nyelv alapjai, szavak | Címkék: , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Melléknevek – คำคุณศัพท์


Melléknevek – คำคุณศัพท์  khám- khun- ná! száp_

MAGYAR  THAI melléknevek
SZÍNEK สี – szí/
fekete สีดำ – szí/ dám- 
kék สีน้ำเงิน – szí/ nám! ngörn- 
barna สีน้ำตาล – szí/ nám! dtán- 
szürke สีเทา – szí/ tháo-
zöld สีเขียว – szí/ kiáo/
narancs สีส้ม – szí/ szohm\
lila สีม่วง – szí/ muáng\
piros สีแดง –  szí/ deng-
fehér สีขาว – szí/ kháo/ 
sárga สีเหลือง – szí/ lüang/
rózsaszín  สีชมพู  szí/ csom- phú-
MÉRET ขนาด – kà-nàat
nagy ใหญ่ – yài
mély ลึก – léuk
hosszú ยาว – yaao
szűk, keskeny แคบ – kâep
rövid สั้น – szân
kicsi เล็ก – lék
magas สูง – szŏong
vastag, tömött หนา – năa
vékony บาง – báng
széles กว้าง – gwáng
FORMÁK รูปทรง – rôop song
kör alakú เวียน – wian
egyenes ตรง – dtrong
négyszög alakú สี่เหลี่ยม – sèe lìam
háromszög alakú เป็น รูปสามเหลี่ยม , สามเส้า , สาม มุม – bpen rôop săam lìam , săam-sâo , săam mum
ÍZEK รสชาติ – rót châat
keserű ขม – kŏm
friss สด – sòt
sós เค็ม – kem
savanyú เปรี้ยว – bprüjáo
erős,fűszeres เผ็ด – pèt
édes หวาน – wán
MINŐSÉGEK คุณสมบัติ – kun-ná-sŏm-bàt
rossz,helytelen เลว – leo
tiszta สะอาด – sà-àat
sötét มืด – mêut
nehéz ยาก – ják
piszkos สกปรก – sòk-gà-bpròk
száraz แห้ง – hâeng
könnyű ง่าย – ngâai
üres ว่างเปล่า – wâang bplào
drága แพง – paeng
gyors เร็ว – réo
idegen ต่างประเทศ – dtàang bprà-tâyt
tele เต็ม – dtem
ดี – dí
kemény หนัก – nàk
súlyos, nehéz หนัก – nàk
nem drága ไม่ แพง – mâi paeng
világos เบา – bao
helyi ใน ประเทศ , ท้องถิ่น – nai bprà-tâyt , tóng tìn
új ใหม่ – mài
zajos, lármás ระเบ็ง , เสียงดัง , หนวก หู , จอแจ – rá-beng , sĭang dang , nùak hŏo , jor-jae
öreg เก่า – gào
erőteljes มีประสิทธิภาพ – mee bprà-sìt-tí-pâap
csendes เงียบสงบ – ngîap sà-ngòp
helytálló, korrekt ถูกต้อง – tòok dtông
lassú ช้า – cháa
lágy, puha อ่อน , นิ่ม – òn , nîm
nagyon มาก – mâak
gyenge อ่อน ม · ไม่แข็งแรง – òn mor · mâi kăeng raeng
nedves เปียก – bpìak
hibás, helytelen ผิด – pìt
fiatal หนุ่มสาว – nùm săao
MENNYISÉGEK ปริมาณ – bpà-rí-maan
kevés, nem sok สองสาม – sŏng săam
kicsi น้อย – nói
számos, sok หลาย – lăai
sok, nagyon มาก – mâak
rész, darab ส่วนหนึ่ง , บางส่วน – sùan nèung , baang sùan
néhány, némely, bármely บาง จำนวน , บาง อย่าง , พอ ประมาณ , บางส่วน – baang jam-nuan , baang yàang , por bprà-maan , baang sùan
egy kevés, egynéhány นิดๆหน่อยๆ , นิด เดียว – nít nòi , nít dieow
egész, teljes ทั้งหมด – táng mòt
Categories: A thai nyelv alapjai, szavak | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Az alacsony mássalhangzók írása เขียนพยัญชนะ


A thai ALACSONY hangzású mássalhangzók írása – เขียนพยัญชนะ Low-class consonant

vizibivaly - ควายน้ำ ( khvái náá ) ค #4   คอ ควายเข้านา kho- khvái- kháo\ ná- 

emer, személy - คน ( khon ) ฅ #5  ฅอ คนขึงขัง kho- khon- khüng/ kháng/ 

harang - ระฆัง ( rá kháng ) ฆ #6  ฆอ ระฆังข้างฝา kho- rá ! kháng- kháng\ fá/ 

kígyó - งู ( ngúú ) ง #7 งอ งูใจกล้า ngo- ngú- cstyái- glá\ 

elefánt - ช้าง ( csáng ) ช #10 ชอ ช้างวิ่งหนี cso- csáng ! wing\ ní/

lánc - โซ่ ( szó ) ซ #11 ซอ โซ่ล่ามที szao- szó! lám! tí- 

fa - เฌอ ( cshő ) ฌ #12 ฌอ กะเฌอคู่กัน csho- gá- cshőh- khú\ gán-

asszony lány - หญิง ( jing ) ญ #13 ญอ หญิงโสภา jo- jing/ szoh/ phá-

óriásnak a felesége - มณโฑ ( montho ) ฑ #17 ฑอ มณโฑหน้าขาว tho- mohn- tho- ná\ kháo/ 

aggastyán - ผู้เฒ่า ( púthao ) ฒ #18 ฒอ ผู้เฒ่าเดินย่อง tho- phú\ tháo\ dörn- jáng\ 

fiatal szerzetes - เณร ( nén ) ณ #19 ณอ เณรไม่มอง no- néhn- mái\ máong-  

katona - ทหาร ( tháhán ) ท #23 ทอ ทหารอดทน tháo- thá ! hán/ oht_ thohn-

 ธ #24 ธอ ธงคนนิยม tháo- thong- khohn- ni!  jóm-

egér - หนู ( nú ) น #25 นอ หนูขวักไขว่  no- nú_ khvák ! khvái_  

talpas tálca - พาน ( phán ) พ #30 พอ พานวางตั้ง pho- phán- váng- táng\

fog - ฟัน ( fán ) ฟ #31 ฟอ ฟันสะอาดจัง fo- fán- szá_ áád_  cstyáng- 

vitorláshajó - สำเภา ( számpháo ) ภ #32 ภอ สำเภากางใบ pho- szám/ pháo- gáng- bái-

ló - ม้า ( má ) ม #33  มอ ม้าคึกคัก  ma- má ! khük! khák! 

óriás - ยักษ์ ( ják ) ย #34 ยอ ยักษ์เขี้ยวใหญ่  jo- ják ! khijáó\ hjái_ 

csónak - เรือ ( rűe ) ร #35 รอ เรือพายไป  ro- rűe- phái- bpái-

majom - ลิง ( ling ) ล #36 ลอ ลิงไต่ราว lo- ling- dtai_ ráo- 

gyűrű - แหวน ( vhen ) ว #37 วอ แหวนลงยา vo- vhén/ lohn- jáá- 

papírsárkány - จุฬา ( dzsuláá ) ฬ #42 ฬอ จุฬาท่าผยอง  lo- dzsu_ láá- thá\ phá_  jáong-

bagoly - นกฮูก ( nohkhúk ) ฮ #44 ฮอ นกฮูกตาโต ho- nohk! húk\ thá- tóht- 

Categories: A thai nyelv alapjai | Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Hozzászólás

Pénz – เงิน


Többféle thai pénzeszköz létezik : BANKJEGY แบ๊งค์  beng !  ( nyitott “e” hangon )

BÁTH  บาท  ( THB,฿ )  สตางค์  SZÁTÁNG =1/100 THB     ( 1, 5, 10, 25, 50 szátáng )

  • kézpénz เงินตรา ngörn- dtrá-
  • € EURO ยุโร  jú ! ró-
  • árfolyam ธน thohn- ค่าเงิน khá\ ngörn-
  • bank ธนาคาร tha! na- kan-
  • kölcsön กู้เงิน gú\ ngörn-
  • pénzgyűjtő เก็บเงิน gep_ ngörn-
  • veszteség ขาดทุน khát_thon-
  • banki takarék เก็บเงินไว้ gep_ ngörn- vái !
  • szegény จน cstyon-
  • gazdag รวย ruái-
เงินมีหลายชนิด ngörn- mí- láá/ joht! nit!
1 Bath - ๑ บาท ÉRME เหรียญ ríján /

1 BÁTH ๑ บาท หนึ่ง  nüng_báth_   egy Báth

   2 BÁTH ๒ บาท สอง  szong/ báth_  kettő Báth
   5 BÁTH ๕ บาท ห้า há \ báth_   öt Báth
   10 BÁTH ๑๐ บาท สิบ  szip_ báth_      tíz Báth
  BANKJEGY = ธนบัตร thá ! ná ! báth…

20 BÁTH ๐ บาท ยี่สิบ  jí \szip_báth_   húsz Báth

   50 BÁTH ๐ บาท ห้าสิบ  há \szip_ báth_   ötven Báth
   100 BÁTH ๐๐ บาท ร้อย  raoj ! báth_        száz Báth
   500 BÁTH ๐๐ บาท  ห้าร้อย  há\ raoj ! báth_   ötszáz Báth
   1000 BÁTH ๑๐๐๐ บาท พัน phán- báth_   ezer Báth
Categories: A thai nyelv alapjai, Thaiföld, Turistáknak | Címkék: , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Színek – สี


Piroszöld és kék színek alkotják az alap színeket, ezek keverékéből vannak a többi színek.

แสงสีแดง แสงสีเขียวและแสงสีน้ำเงินเป็นแม่สีหรือสีปฐมภูมิกล่าวคือเป็นสีที่แยกออกเป็นสีอื่นไม่ได้

szeng/ szí/ deng-  szeng/ szí/ khiáo/ laé! szeng/ szí/ nám! ngern- pen- maé\ szí/  rű/ szíp_ thohm/  phú- mik! láo\ khöi- pen- szí/  thí\  jáék\ áok_ pen- szí/ ün_  mái\ dái\

  • [o] piros, vörös szín     สีแดง  szí/ deng-  ( magas tónus, közepes tónus)
  • [o] fehér szín      สีขาว  szí/ kháo/               ( emelkedő tónus, emelkedő tónus )
  • [o] kék szín สีน้ำเงิน   szí/ nám! ngörn-  สีฟ้าน้ำเงิน  szí/ fá ! nám! ngörn สีฟ้าแก่  szí/ fá! ge_
  • [o] narancssárga szín   สีส้ม       szí/ szohm\
  • [o] sárga szín                  สีเหลือง  szí/ lüang/
  • [o] zöld szín                    สีเขียว  szí/ kiáo/
  • [o] fekete szín                สีดำ  szí/ dám-             sötét  színekhez használják   ดำ  dám-
  • [o] barna szín                สีน้ำตาล  szí/ nám! dtán-    világos barna สีน้ำตาลอ่อน szí/ nám! dtán- áon_
  • [o] lila  szín                    สีม่วง  szí/ muáng\
  • [o] rózsaszín                 สีชมพู  szí/ csom- phú-
  • [o] szürke                       สีหมอก  szí/ máok_   สีเทา szí/ tháo-
.

A hó fehér = Snow is white. หิมะสีขาว hì-má szí/ kháo/ 
A nap sárga = The sun is yellow. พระอาทิตย์สีเหลือง prá aa-tít szí/ lüang/
A narancs az narancssárga. = The orange is orange. ส้มสีส้ม szohm\ szí/ szohm\
A cseresznye piros. = The cherry is red. เชอรี่สีแดง cher-rêe szí/ deng-
Az égbolt kék. = The sky is blue. ท้องฟ้าสีฟ้า tóng fáa szí/ fá ! 
A fű zöld. = The grass is green. หญ้าสีเขียว yâa szí/ kiáo/
A föld barna. = The earth is brown. ดินสีน้ำตาล din szí/ nám! dtán-
A felhő szürke. = The cloud is grey / gray (am.). เมฆสีเทา mâyk szí/ tháo-
A gumiabroncsok feketék. = The tyres / tires (am.) are black. ยางรถสีดำ yaang rót szí/ dám- 

Milyen színű a hó ? FEHER.  หิมะมีสีอะไร? สีขาว hì-má mee sĕe à-rai ? szí/ kháo/ 
Milyen színű a nap ? SÁRGA. พระอาทิตย์มีสีอะไร? สีเหลือง prá aa-tít mee sĕe à-rai ? szí/ lüang/
Milyen színű a narancs ? NARANCSSÁRGA. ส้มมีสีอะไร? สีส้ม sôm mee sĕe à-rai ? szí/ szohm\
Milyen színű a cseresznye? PIROS. เชอรี่มีสีอะไร? สีแดง cher-rêe mee sĕe à-rai ? szí/ deng-
Milyen színű az égbolt ? KÉK. ท้องฟ้ามีสีอะไร? สีฟ้า tóng fáa mee sĕe à-rai ? szí/ fá ! 
Milyen színű a  fű ? ZÖLD. หญ้ามีสีอะไร? สีเขียว yâa mee sĕe à-rai ? szí/ kiáo/
Milyen színű a  föld ? BARNA. ดินมีสีอะไร? สีน้ำตาล din mee sĕe à-rai ? szí/ nám! dtán-
Milyen színű a felhő? SZÜRKE / Gray (am.). เมฆมีสีอะไร? สีเทา mâyk mee sĕe à-rai ? szí/ tháo-
Milyen színű a gumiabroncs / tires (am.)? FEKETE. ยางรถมีสีอะไร? สีดำ yaang rót mee sĕe à-rai ? szí/ dám- 

…VDO

Categories: A thai nyelv alapjai, Thaiföld, Turistáknak | Címkék: , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Első próbálkozásaim – My first experiment


My first experiment

Thai language blog on Hungarian.

Categories: A thai nyelv alapjai | Címkék: , , | 1 hozzászólás

Üdvözöllek ! – สวัสดีครับ


Kedves látogató tisztelettel üdvözöllek a thai nyelvről szóló lapjaimon !  

Ez az a hely, ahol teljesen ingyenesen megismerkedhetsz a THAI nyelv alapjaival és a thai nyelv megértését segítő magyar nyelvű magyarázatokkal.  Köszönet illeti a thai internetes baráti FB közösségemet, akik arra inspiráltak, hogy ne hagyjam abba a folyamatos tanulásomat !

ผมขอบคุณมากครับ( phom khob khun mák kráp ) Köszönöm nektek ! มิตรภาพระหว่างเรามั่นคงตลอดไปครับ (midt rá pháph rá wáng ráo mán khong dtalod bpái kráp) Örökös és szoros barátság közöttünk !

Kellemes időtöltést  !        โชคดีครับ ( csok dí kráp – sok szerencsét )  …. บู้ชิ
Categories: A thai nyelv alapjai, Thaiföld, Turistáknak | Címkék: , , , , , | Hozzászólás

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.